Korlátozott költségvetés, szűkös informatikai személyzet és a zsarolóvírus- és adathalász támadásoknak való egyre növekvő kitettség miatt a vidéki kórházak egyre inkább kihasználják az együttműködő fenyegetésfelderítő hálózatokat és az alapvető kiberhigiéniai gyakorlatokat a veszélyes biztonsági rés bezárása és a betegek adatainak jobb védelme érdekében.
Az Egyesült Államok nagy része egy olyan mentőövtől függ, amelyről senki sem beszél: a több mint 2,000 vidéki kórháztól, amelyek korlátozott egészségügyi ellátással rendelkező területeket szolgálnak ki. Ezek a kórházak gyakran krónikusan alulfinanszírozottak és alulszemélyzettel rendelkeznek, és kénytelenek a legsürgetőbbet előtérbe helyezni: a betegek kezelését. Következésképpen a kiberbiztonság háttérbe szorul, ami végső soron a vidéki kórházakat teszi ki a kibertámadásoknak.
A probléma rendszerszintű is: a kiberbiztonsági szakértők és a fenyegetésfelderítési kezdeményezések általában a nagy értékű, összetett egészségügyi szektorbeli célokra összpontosítanak, mint például a nagyobb kórházi hálózatok, biztosítótársaságok és kormányzati szervek.
A vidéki kórházakat gyakran figyelmen kívül hagyják a kiberbiztonsági beruházások és szakpolitikák, mivel hiányoznak az erőforrások hálózataik megfelelő védelméhez. A korlátozott kiberbiztonsági erőforrások sokkal kevesebb védelmet eredményeznek, így a vidéki kórházak vonzó célpontok. A költségvetési prioritások a betegellátásra irányulnak, ahogy kellene, és a kihívás a további kiberbiztonsági erőforrások biztosítása.
